2011. április 10. vasárnap – 19:02
2011. március 29. kedd – 17:13
2011. március 29. kedd – 16:03
2011. március 9. szerda – 11:32
Ha csődtömegnek érzed magad, ha minden erőd elhagyott, vagy állandóan elrontasz dolgokat, nem befelé kell nézni: a környezetedben egy vagy több ember aktívan szívja le az energiáidat. Honnan ismered fel őket?
Előfordul, hogykimerültnek, mihasznának vagy épp szerencsétlennek érzed magad, ahányszor egy kollégáddal, barátoddal vagy családtagoddal beszélgetsz? Valószínűleg egy energiavámpírral van dolgod, aki az erődet, az energiádat, és főleg az értékes idődet lopkodja.
Ők azok, akik úgy szívják ki mások életerejét, mint a vámpír a vért. Olyanokra tapadnak, akiknek sok az energiájuk, aki többnyire vidámak, optimisták – hiszen innen van mit lopkodni. Te pedig kimerülsz, elkeseredsz vagy egyszerűen rossz hangulatba kerülsz, de aztán újratöltöd magad pozitív energiával – és ő megint jön…
Read More »
2011. február 4. péntek – 13:57
Régen elévült sérelmek, megbántások, amiket naponta gépiesen újratanulunk, sajgó emlékei egy valamikor szerelemnek, megalázó elutasítások, lobogó becsvágyunk kudarcai, kényszerű lemondások, elmaradt utazások – szóval mindaz, ami egykor fontos volt, de régen elmaradt az idő messzeségében. Őrizzük őket, mert ami valaha is a szívünkhöz nőtt, az nem lehet kidobni való szemét, haszontalan maradványa a múltnak. Így húzzuk magunk után ma már feleslegessé vált érzések, indulatok, tapasztalatok, élmények, emlékek végtelen hosszúságú sleppjét, amelyek ránknehezednek mint a kolonc, lelassítanak és gúzsba kötnek.
És szenvedünk a lelkünkben, a kapcsolatainkban kavargó rendetlenséget, ambivalenciót, polivalenciát s mindenféle ellentétes vágyat érzékelve. Elkeseredünk, ha tetteink, viselkedésünk nem fedik belső normáinkat.
Popper Péter: Ne menj a romok közé!
2010. szeptember 23. csütörtök – 21:58
Egy Cherokee legenda szerint az emberi lélekben folyamatos harc dúl. Szerintük ez az ádáz küzdelem két farkas között zajlik, akik mindnyájunkban ott lakoznak.
Az egyik gonosz. Ő a harag, irigység, féltékenység, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, gyűlölet, kisebbrendűség, hazugság, büszkeség, felsőbbrendűség és az önzés megtestesítője.
A másik Jó. Amit ő megjelenít, az öröm, békesség, szeretet, harmónia, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazságosság, együttérzés és a hit.
Read More »
2010. szeptember 1. szerda – 13:29
Amint egyszer elpusztítod a szenvedés magjait, egész életed az öröm élete lesz. Vagyis, ha csak elkerülöd a szenvedést, és elkerülöd a szembenézést a bensődben rejtőző szenvedéssel, azzal olyan szituációt teremtesz, hogy egész életedben tele leszel szenvedéssel. Amint megnyilvánulnak benned a hordott sebek, gyógyulásnak indulnak. Ez egy gyógyulási folyamat. De jól tudom, hogy ha van egy sebed, nem akarod, hogy bárki hozzáérjen. Nem is akarsz igazán tudni róla. El akarod rejteni, de rejtegetéssel nem fog begyógyulni. Ki kell tenni a napsugaraknak, a szélnek. Kezdetben talán fájdalmas lesz, de amikor begyógyul megérted. És nincs más módja a gyógyulásnak. Fel kell hozni a tudatosságba. Maga a tudatba hozás a gyógyulás folyamata.
Osho
2010. augusztus 18. szerda – 12:17
“Vajon, hányan vannak Önök között, akiknek az élete abszolút rutinszerû? Akik pontosan tudják, hogy reggel nyolcra bemennek dolgozni adott útvonalon, tudják, hogy ott mi fog történni (nulla izgalom), tudják, hogy hazafelé milyen utcákon keresztül vezet az út, már a köveket is ismerik, pontosan tisztában vannak vele, hogy mi várja õket otthon, a másik mit fog mondani, hogyan zajlik majd az este, és így tovább. Azaz tömény unalom az életük. Miközben ott van a lehetõség, hogy izgalmassá tegyék, ha veszik a fáradságot, és fejest ugranak a mélybe – vagyis önmagukba. Mi is van bennem valójában? Megnézem önmagamban az állatot! Ilyenkor az adrenalin rögtön elkezd ám száguldani a vérpályákon! Vajon, a bennem lakó állattal hány embernek okoztam eddig fájdalmat? Izgalmas kérdések sora. Éppen ezért egy adott életkor felett az emberek zöme nem mer változtatni, mert olyan sok fájdalommal kellene ilyenkor szembenéznie, hogy inkább azt mondja: ‘Jó nekem ez a Béla, úgyse találnék mást! Lehúztunk már egymás mellett harminc évet, a maradékot tán csak elvegetáljuk valahogy!’”
Dr. Csernus Imre
2010. július 6. kedd – 08:28
Ez a kettő – az élet- és halál-meditációk – nagyon sokat segíthetnek
Este, mielőtt aludni mész, végezd el ezt a tizenöt perces meditációt. Ez egy halál-meditáció. Feküdj le, és lazítsd el a testedet. Érezd azt, hogy haldokolsz, hogy nem tudod mozdítani a testedet, mert halott vagy. Teremtsd meg azt az érzést, hogy eltűnsz a testedből. Csináld tíz-tizenöt percig, és egy héten belül érezni kezded. Így, meditálva merülj álomba. Ne szakítsd félbe. Hagyd, hogy a meditáció álomba forduljon, és ha legyőz az alvás, merülj bele.
Reggel, abban a pillanatban, hogy ébernek érzed magadat – ne nyisd ki a szemedet -, végezd el az életmeditációt. Érezd, hogy egyre élőbbé válsz, hogy visszatér beléd az élet, és az egész tested megtelik életerővel és energiával. Érezd, hogy beléd áramlik az élet. Érezd, hogy a testedben áramlik az energia – épp ellenkezőleg, mint a halál-meditációban. Az élet-meditációval mély lélegzeteket vehetsz. Érezd, hogy tele vagy energiával, hogy a lélegzéssel élet áramlik beléd. Érezd teljesnek magadat, nagyon boldognak, élőnek. Majd tizenöt perc után kelj fel.
Ez a kettő – az élet- és halál-meditációk – nagyon sokat segíthetnek
Osho
